2011. május 19., csütörtök

Shanti mantra


A mantra mindannyiunk számára kéri a békét, boldogságot, teljességet.


Om sarveshaam swastir bhavatu
Sarveshaam shantir bhavatu
Sarveshaam poornam bhavatu
Sarveshaam mangalam bhavatu
Sarve bhavantu sukhinah
Sarve santu niraamayaah
Sarve bhadraani pashyantu
Maakaschit duhkha bhaag bhavet


...Aum Shanti Shanti Shanti...



Buddhista Istenség: Parnashavari (Gyógyító Istenség)


Parnashavari egy ősi indiai törzsből származó háromarcú és hatkezű erdei istenség, aki egy szoknyát és egy zöld levelű nádfüzért visel. Őt a dzsungel törzseivel és a gyógyítással, de legfőképpen a járványos betegségek gyógyításával asszociálják. Az erdei istenségek az indiai népi istenségek közül, beleolvadtak a tantrikus buddhizmusba.

image 
Om Pishachi Parnashavari Sarvajora Prashamanayeh Soha


2011. május 18., szerda

Wass Albert – idézetek (szeretetről és sorsról)

A szeretet ereje mindenekre képes, de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is.

Minden emberfia önmagában hordozza a jövendőjét, s ki amilyennek látja azt, olyanná lesz.

Wass Albert - idézet (Angyalok Tisztása)

Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.

2011. május 17., kedd

Wass Albert - Becsület

Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. (...) Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület.

Wass Albert - Isten

Mert Isten szeretet. Így mondta anyám. Isten nem más, mint szeretet. Minden, ami szeretet, az Isten.

Wass Albert - idézet (Otthon)

Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulattassa velük. Hanem azért, mert szépségre és jövendőre gondolt, békességre gondolt és a lelke tele volt derűvel. És ültette, egyszerűen azért, mert szerette a fát és a fákon keresztül akarta elmondani mindazt, ami az otthonban kapcsolatban felgyűlt benne s amiket szavakba önteni nem tudott.

Weöres Sándor - Vetkőzés

Írmagját se tűrd magadban semmiféle érvényesülési szándéknak. Mert ahogy előretörhetsz az életben, úgy csúszol vissza önmagadban.
Ne törekedj kiválóságra. Ez azonban nem jelenti, hogy képességeidet elhanyagold. Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél teltebbé s összecsengőbbé teszed; mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.
Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek; de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességnek mérete van; s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga.
 Weöres Sándor - A Teljesség felé

Weöres Sándor - Meztelenség


A teljességet elérni végtelenül könnyű és végtelenül nehéz. Oly könnyű és oly nehéz, mit ezt a három szót kimondani hazugság és öncsalás nélkül: ,,Teljesen tiszta vagyok.” De vannak, igen kevesen, egyszerű szegény emberek, kik anélkül, hogy törekedtek volna rá és anélkül, hogy tudnának róla, a teljességet birtokolják. Minden érzésük, gondolatuk, szándékuk tiszta, minden jó nekik úgy, ahogy éppen kínálkozik; ha veszíteniük kell, vagyontárgyakat, egészséget, családtagot, életet: abba is nehézség nélkül belenyugodnak. Életük csöndes-vidám, békéjüket nem sértheti senki és semmi. Szavaikból nem sokat meríthetsz, de lényükből magát a mindenséget.
Ezek a békés, boldog emberek nem fognak a teljességbe, a mennybe jutni: máris ott vannak, nincs az a hatalom, mely valamit is adhatna még nekik, vagy elvehetne tőlük. Végtelen magas hegyen élnek, ahonnan nincs tovább.
Weöres Sándor - A Teljesség felé

2011. május 15., vasárnap

Márai Sándor: Az igazi (részletek)

... vannak pillanatok az életben, mikor megértjük, hogy a képtelen, a lehetetlen, a felfoghatatlan igazában a legközönségesebb és legegyszerűbb. Egyszerre látjuk az élet szerkezetét: a süllyesztőben alakok tűnnek elő, akikről azt hittük, jelentősek, a háttérből alakok lépnek elő, kikről nem tudtunk semmi biztosat, s egyszerre látjuk, hogy vártuk őket s ők is vártak, egész sorsukkal, a jelenés pillanatában.

Az ember nemcsak a szájával hallgat, vagy beszél valamiről, hanem a lelkével is.

Egyetlen emberből kell megcsinálni azt a hangszert, amely minden dallamot érzékeltetni tud.
clip_image002

Azt kérded, mi az igazság, a gyógyulás, az örömre való képesség módja? Megmondom, két szóval.
Alázat és önismeret. Ennyi a titok.

Ez a legtöbb az életben: hogy marad utánunk valami, amiből haszna van a világnak, az embereknek.

Van egy folyamat az emberek körül, mely olyan félelmes, ijesztő, mindennél rosszabb... a magányosodás folyamata ez. Mikor olyanok lesznek, mint a gépek. Szigorú házirend van körülöttük, még szigorúbb munkarend, aztán egészen szigorú társadalmi rend van körülöttük, de rendje van szórakozásaiknak, hajlamaiknak, szerelmi életüknek is, előre tudják, melyik órában öltözködnek, reggeliznek, dolgoznak, szeretnek, szórakoznak, művelődnek... Rend van körülöttük, eszelős rend. S ebben a nagy rendben lassan megfagy körülöttük az élet, mint ahogy egy expedíció körül, mely messzire készült, virágzó tájak felé, egyszerre befagy a tenger és a világ, s akkor nincs többé terv és szándék, csak hideg és mozdulatlanság. S ennyi a halál, a hideg és a mozdulatlanság. Ez a folyamat lassú és feltartóztathatatlan. Egy napon megkocsonyásodik a család élete. Minden fontos lesz, minden részlet, de nem látják, nem érzik többé az egészet, magát az életet... Oly gondosan öltöznek reggel és este, mintha valamilyen vészes ünnepélyességhez öltenének köntöst, temetéshez, vagy esküvőhöz, vagy bírói ítélethirdetéshez. Társaságba járnak és vendégeket fogadnak, de minden mögött a magány van. S amíg a várakozás él e magány mögött a szívekben és a lelkekben, addig elbírják valahogyan az életet, élnek...nem jól, nem emberhez méltóan, de élnek, van értelme, felhúzni reggel a gépezetet, hogy estig ketyegjen. Mert sokáig remélnek. Az ember nagyon nehezen nyugszik csak bele a reménytelenségbe, abba, hogy egyedül van, halálosan és reménytelenül egyedül. Nagyon kevesen bírják csak el a tudatot, hogy életük magányára nincs megoldás. Reménykednek, kapkodnak, menekülnek emberi kapcsolatokba, s e menekülési kísérletekbe nem visznek igazi szenvedélyt, sem odaadást, menekülnek elfoglaltságokba, mesterséges feladatokba, sokat dolgoznak vagy tervszerűen utaznak, vagy nagy házat visznek, vagy vásárolnak nőket, kikhez semmi közük, vagy gyűjteni kezdenek, legyezőket, drágaköveket, vagy ritka rovarokat...De mindez nem segít. S tudják ők pontosan, miközben mindezt művelik, hogy semmi nem segít. S még mindig reménykednek. Már maguk sem tudják, miben bíznak?... tudják jól, hogy ... mindez nem segíthet... Ezért, mindenekelőtt, kínjukban és zavarukban, rendet tartanak. Minden éber pillanatukban rendbe rakják maguk körül az életet. Állandóan "intéznek" valamit, ügyiratot vagy társas együttlétet, vagy pásztorórát... Csak egyetlen pillanatra nem maradni egyedül magukkal! Egyetlen pillanatra nem látni ezt a magányt!

Mikor az ember sírni kezd, már csal. Akkor a folyamat már lezajlott. Nem hiszek a könnyeknek. A fájdalom könnytelen és szótlan.

...mert a legfontosabbat nem lehet senkinek megmondani. Mindenki egyedül tanulja meg.

Sheldon Kopp - idézet

“Soha nem fogtam hozzá egyetlen olyan fontos feladathoz sem, amelyre úgy éreztem, megfelelően felkészültem.”
[Sheldon Kopp]

2011. május 10., kedd

Őszentsége a XVII. Karmapa

A Gyalva Karmapa Tibet első számú, tudatosan újraszületett lámája. A „Karmapa” név egy adományozott név, jelentése: „a cselekvés embere”, vagy „minden buddha aktivitása”, s a hagyomány szerint a karmapák valóban minden buddha aktivitását testesítik meg.

A hagyomány szerint a Karmapa jógiként több tartalmas életet élt Indiában, később a Himalájától északra fekvő területeket választotta újraszületései színhelyéül. A kínai megszállás (1959) miatt a 16. Karmapa elhagyta Tibetet, biztosítva ezzel a Karma Kagyü vonal fennmaradását, nyugati tanítványainak segítségével pedig arról gondoskodott, hogy a tudat természetéről szóló tanítások ebbe a világba is eljussanak. A karmapa, önmagában mint „minden buddha lényege” születik meg a világra, megvilágosodott lényként, azaz buddhaként.

A Karmapa mellett a másik legismertebb, sokszorosan reinkarnálódott tanító a Dalai Láma, aki tudatának teljes felismerése után, már a történelmi buddha idejében megjelent, mint az együttérzés bodhiszattvája (Szerető Szemek, tib. Csenreszig vagy Csenrézi). A Dalai Láma Szerető Szemek megtestesüléseként születik a földi világra. Míg azonban a Dalai Láma szerepe napjainkra főleg a politika terén vált kiemelt jelentőségűvé, addig a karmapák tisztán szellemi és gyakorlati tanítóként, a megszabadító tanítások elterjesztésében vállalnak kulcsfontosságú szerepet. A karmapák feladata az, hogy tanításaikkal egy teljesen megvilágosodott buddha gyakorlati módszereit közvetítsék a tanítványok felé.

Az első Karmapa, Düszum Khyenpa (1110-1193) Gampopa tibeti mester tanítványa volt. Tehetséges gyermekként már kiskorától a dharmát (buddhista tanítások) tanulta. Huszonéves korától magas rangú mesterektől tanult, és úgy tartják, ötvenévesen, a jóga gyakorlása közben világosodott meg. Attól kezdve karmapaként tisztelték: olyan buddhaként, akinek eljövetelét a hagyomány már korábban megjósolta.
Tanára halála után Dusum Khyenpa megígérte, hogy 84 éves koráig él, hogy taníthassa a dharmát és minden érző lényen segíthessen. Az első Karmapa fején tűnt fel először a misztikus korona, amely attól fogva minden karmapa fején varázslatos módon materializlódott. Ez a fejfedő állítólag hajból készült, melyet egymillió háromszázezer dakini ajánlott fel, méghozzá századokkal korábban, de Dudum Khyenpa fején jelent meg először Tibetben. Ennek a titokzatos fejfedőnek a neve Vajra korona, és csak azok számára látható, akikben megvan a “képesség, hogy lássák”. Megalapított a Tsurphu kolostort, mely a Karma Kagyu iskola székhelye lett. Ennek az irányzatnak a vezetője a 17. Karmapa.

A második Karmapáról, Karma Pakshiról (1204-1283) azt tartják, hogy ő volt az első ember, aki tulku-ként, vagyis egy láma reinkarnációjaként, tudatosan született újra a világra. Egyes források szerint Karma Pakshi ismertette meg a tibetiekkel az immár világszerte ismert mantrát, mely így szól: “OM MANI PADME HUMM”, melyet az együttérzés mantrájának neveznek. a második Karmapa tanítványa lett Kublaj kán is.

A harmadik Karmapa Rangjung Dorje (1284-1339) igazi tudós volt, akiről azt mondják, hogy képes volt álmában spontán könyvet olvasni és tanításokat kapni. Gyógyítást tanult és később mestere lett annak is. A Kalachakra tanítások során kapott víziói eredményeként megváltoztatta a tibeti asztrológiát, amelyet mind a mai napig használnak.

Rolpe Dorje (1340-1383) a IV. Karmapa a legenda szerint már anyja méhében jól hallhatóan az Om Mani Padme Humm mantrát kántálta és jógagyakorlatokat végzett.
Figyelemre méltó, hogy Rolpe Dorje felszentelt egy gyermeket Tibet Tsongkha körzetében és megjósolta, hogy az majd jelentős szerepet tölt be a tibeti buddhizmusban. Ebből a gyermekből lett később Tsongkhapa, aki megalapította a buddhizmus Gelug iskoláját, melyet azóta Dalai Láma is követ.

Az V. Karmapa - Deshin Shekpa (1384-1415)

A VI. Karmapa – Thongwa Dönden (1416-1453)

AVII. Karmapa – Chödrak Gyatso (1454-1505)

A VIII. Karmapa – Mikyö Dorje (1507-1554)

A IX. Karmapa – Wangchuk Dorje (1555-1603)

A X. Karmapa – Chöying Dorje (1604-1674) A mongolok kiűzése után a Karmapát akarták megtenni államfőnek, de a Karmapa elutasította azon az alapon, hogy ellentétes lenne Buddha tanításaival. Az V. Dalai Láma lett az ország szellemi és világi vezetője, ahogyan utódai is azok egészen a jelenlegi XIV. Dalai Lámáig. A Karmapa tanitásaiban részesítette a Dalai Lámát, aki kihirdette, hogy a Tsurphu kolostort meg kell védelmezni a zavargásoktól.

A XI. Karmapa – Yeshe Dorje (1676-1702)

A XII. Karmapa – Changchub Dorje (1703-1732)

A XIII. Karmapa – Dudul Dorje (1733-1797) 

A XIV. Karmapa – Tegchog Dorje (1798-1868)

A XV. Karmapa – Khakyab Dorje (1871-1922)

A XVI. Karmapa – Rangjung Rigpe Dorje (1924-1981)

A XVII. Karmapa – Ogyen Trinley Dorje (1985-) Őszentsége a XVII. Karmapát a Dalai Láma is elismerte hivatalosan is a XVI. Karmapa reinkarnációjának.
Napjainkban a Karmapát, a Karma Kagyü buddhista irányzat vonaltartójaként a tibeti buddhizmus „királyának” tartják, mint „minden buddha lényegének” fizikai megtestesülését.

2011. május 9., hétfő

Antony de Mello - idézet


A hívő letérdelt, hogy felvegyék a tanítványok közé. A guru a fülébe súgta a titkos mantrát, és figyelmeztette, hogy azt senkinek se árulja el.
- Mi fog történni, ha mégis megteszem? - kérdezte a hívő.
- Akinek elárulod a mantrát, az megszabadul a tudatlanság és szenvedés kötelékétől, de téged kizárunk a tanítványok soraiból, és elkárhozol - válaszolta a guru.
A hivő abban a pillanatban felugrott, elszaladt a piacra, nagy tömeget gyűjtött maga köré, és mindenki füle hallatára elismételte a mantrát.
A tanítványok elmondták a gurunak a történteket, és kérték, hogy azt az embert engedetlensége miatt űzze ki a kolostorból. A guru azonban mosolyogva csak annyit mondott:
- Annak az embernek semmi szüksége az én tanításomra. Cselekedetéből ítélve már ő maga is guru.

2011. május 7., szombat

Loka Samasta Sukino Bhavantu

Loka Samasta Sukino Bhavantu
Minden világ, minden teremtménye legyen boldog.
Loka Samasta Sukino Bhavantu
Loka Samasta Sukino Bhavantu
Loka Samasta Sukino Bhavantu
OM
Shan'ti Shan'ti Shan'ti

Meaning
May the Lord bless the whole world with eternal peace and goodwill.
May the Lord bless the whole world with eternal peace and goodwill.
May the Lord bless the whole world with eternal peace and goodwill.
Peace peace peace

Szanszkrit vers - Teljesség


Purnamadah purnamidam purnath purnam udhachyathe.
Purnasya purnamadaya, Purnameyavashishyate 

– Az teljes, ez teljes. És ha a teljességből eltávolítjuk a teljességet,
akkor is teljes marad. 

(Szankszrit vers)

Sai Baba beszédeiből

Vannak akik haragjukban vagy a különbözni vágyásuk miatt letérnek erről az útról és eltávolodnak tôle. Ám nekünk ettől függetlenül szeretettel kell viseltetnünk irántuk, akár viszont szeretetnek minket, akár nem. Akárhogy is viselkednek, ne a különbségeket figyeljétek! Amikor a különbségekre figyeltek, azt gondoljátok, hogy akiket megítéltek nem tartoznak hozzátok. Ez óriási hiba, mert ők nem állnak távol tőletek – bár lehet, hogy ma még úgy tűnik, de holnapra felismeritek, hogy ők a testvéreitek. Mindenki egy, bánjatok mindenkivel egyformán. Szeressetek mindenkit, ez a mai napi üzenetem. Lehet, hogy ezt ma még nem értitek, de később biztosan megértitek majd. A fák ágain rügyek nőnek. Néhány közülük hamar kivirágzik, és gyümölcsöt terem, míg a többinek időre van szüksége. Hasonlóképpen az e világra születtett emberi lények némelyike eljut a virágfakadásig, míg mások csupán rügyek maradnak. Azonban egy biztosan kinyílnak ezek a bimbók is, és szétárasztják szentséges illatukat. Ám kicsit még várnunk kell, hogy készen álljanak az illatozásra. Ez a legfőbb üzenetem a mai napra.
Bhagawan Sri Sathya Sai Baba

Sai Baba beszédeiből

Mindenki ugyanahhoz a családhoz tartozik. Bár az emberek különbözőnek tűnhetnek, a bennük lévő erő (shakthi) mindenkiben azonos – ez az Önvaló ereje (Atmashakti). Csak az Atma formájában megnyilvánuló Narayana (Atmanarayana) létezik. Mindenki ezen Igazság megértésére törekedjen! Itt látjátok ezeket a villanykörtéket. Látszólag különbözőek, de a bennük lévő áram, egy és ugyanaz. Hasonlóképpen az Atma Isteni elve áthatja az egész teremtést, mégha számtalan név és forma létezik is. Ha a főkapcsolót lekapcsolják, minden elsötétül. Ugyanígy, ha a minden lényt éltető Atma eltűnne, semmi sem létezne.
Bhagawan Sri Sathya Sai Baba

Telugu vers - Igazság


Az egész teremtés az Igazságból ered, és az Igazságba tér vissza.
Létezhet-e olyan hely, ahol az Igazság ne lenne jelen?
Elmélkedjetek ezen a tiszta és szennyezetlen Igazságon.

(Telugu vers)